hirdetés

hirdetés
Bejelentkezés..

Legutóbb nézted


Kapcsolat az ördöggel

Gyártás után: Moziforgalmazás 2.

Gyártás után: Moziforgalmazás 2.
Besorolások
A cikksorozat második részében a hivatalos korhatásbesoroltatásról, artbesorolásról és a zenéről lesz szó.

Zene:

Ha egy filmünk mozi forgalmazásba kerül, akkor már nem tehetünk a jelenetek alá akármilyen zenét, csak olyat, amit kifejezetten nekünk írtak, vagy olyat, ami már egy kész zenemű, de megvesszük, vagy megadják hozzá az engedélyt. Általában két helyről kell beleegyezés, az egyik a szerző (szövegíró, zeneszerző) a másik a kiadó. Utóbbi szokott nagyobb nehézségekbe ütközni, mivel kiadói oldalon nem sokat számít, hogy esetleg szimpatikus- e nekik az alkotásunk, hiszen kiadói szinten nem csak az adott dal terjesztése, hanem az abból való minél nagyobb haszonszerzés a cél. Fontos tudni, hogy amennyiben egy korábbi zeneművet akarunk a filmünkbe, de úgy, hogy azt feldolgoztatjuk valakivel, akkor is szükség van a feldolgozandó mű szerzőjének az engedélyére. Kicsit akkor nehéz ezt megszerezni, ha külföldi előadóról van szó: először is az Artisjuson a magyar zeneművek jogvédő irodáján keresztül ki kell nyomozni, hogy ki a kiadó, azaz a magyarországi jogtulajdonos, aztán meg kell keresni őket, és ők már tudnak engedélyt kérni számunkra a szerzőtől is. Akkor azonban, ha a mű alkotója már hetven éve halott, a szerzői jog elévül, és szabadon használhatjuk a felvételt, de ilyenkor is számolni kell azzal, hogy akik ezt a zeneművet később feljátszották, azoknak ugyanúgy jár a jogdíj, mint korábban a szerzőnek. Ilyenkor legegyszerűbb, ha egy zenésszel feljátszatjuk a dalt, és vele már úgy egyezünk meg, ahogy éppen lehetőségeink engedik.

Amikor moziba kerül a film a közreműködő zenészeknek műbejelentést kell tenni az Artisjus felé, illetve a film alkotóinak le kell adniuk a zenelistát, rajta minden szerzeménnyel, ami a filmben szerepel, és azok másodpercre pontos játszási idejével.. Ezek –és a mozik előadásszáma- alapján számolja majd ki a jogvédő iroda, hogy kinek mennyi pénzt kell utalnia jogdíj gyanánt. Érdekes módon csak az előadásszámot veszik figyelembe az elszámolásnál, a nézettséget egyáltalán nem! Elvileg abban az esetben is kellene pénzt kapniuk, ha filmünk valamelyik kisebb tévécsatorna műsorára felkerül, de mivel ők egy általányt fizetnek ez független produkciók vetítésénél nem minden esetben valósul ez meg.

Korhatárbesorolás:

Amikor a film elkészül, egy végleges példányt le kell adni a Nemzeti Filmirodának korhatárbesorolásra. E nélkül a filmet elvileg sehol nem vetíthetik. Ez a folyamat kb két-három hétig is elhúzódhat, és a mozibemutató előtt meg kell lennie, hiszen a kapott besorolást fel kell tüntetni a film plakátján, az előzetes elején és a mozikópia elején is. A besorolás úgy zajlik, hogy az alkotóknak kell tenniük egy javaslatot a besorolóbizottságnak egy fél oldalas indoklással, hogy milyen kategóriába szeretnék a filmjüket soroltatni, és az ötfős bizottság ez alapján dönti el, hogy a kérelmet elfogadja-e, vagy nem. Ennek a díja jelenleg huszonötezer forint, de ha a bizottság nem tartja elfogadhatónak a javaslatot, akkor újra be kell adni a kérelmet, egy másik kategóriával és azt szintén meg kell indokolni. Ennek az ára már csak tízezer forint.

Öt kategória létezik jelenleg Magyarországon: (0) korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, (12) 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott, (16) 16 éven aluliak számára nem ajánlott, (18) 18 éven aluliak számára nem ajánlott, (x) Csak felnőttek számára ajánlott. Országonként eltérő lehet egyébként a besorolás módja, és hogy mi alapján határozzák meg, hogy mi fér még bele az egyes kategóriákba.

Mért is lényeges, hogy milyen karikát kap a film? A moziban elvileg ma már nincs olyan szabály, mint régen, hogy mondjuk a negyedik kategóriába sorolt film esetében személyigazolványt kérnének, és az sincs meghatározva, hogy hánykor kell vetíteni a korhatáros filmeket. Mégis fontos, hogy milyen karikát kapunk, méghozzá azért, mert például a filmünk előzetesét csak este kilenc után vetíthetik, ha harmadik (16) kategóriát kaptunk, és este tíz után, ha negyediket (18). És aztán ha majd a televíziók bemutatják magát a filmet, szintén ezeket a időkorlátozásokat kell majd figyelembe venniük. Vagyis ha 18-as karikát kaptunk, azonnal kikerülünk a főműsoridőből, ami viszont kevesebb nézettséget eredményez. Ezt gyakran játsszák ki a televíziós vetítésnél egy-egy film esetében azzal, hogy a korhatáros részeket kivágják a filmből. Számomra például teljesen élvezhetetlenné vált így nézve a Hatodik érzék, de ugyanígy sokat vett el az izgalomból a megnyírbálás A szikla című film esetében is.

Magyar gyártású film, Art film:

Szintén a Nemzeti filmirodánál kell kérni ezt a két besorolást is. Ezek nem kötelezőek, e nélkül is vetíthetik a filmet, de fontos tudni, hogy ha egy alkotás magyar gyártású vagy artfilmként van bejegyezve, akkor az art-mozihálózat sokkal szívesebben és hosszabb ideig tudja műsoron tartani, egész egyszerűen azért, mert kötelező naponta legalább két artfilmet bemutatniuk, hiszen csak akkor kapják meg a nekik járó állami támogatást. Ez pedig még akkor sem elhanyagolandó tény, ha éppenséggel a kommersz kategóriában gondolkodunk, hiszen ma már egy artmozi gyakran szokott játszani közönségfilmet. Igazából szinte minden filmszínház, ami kívül esik a plázák, bevásárlóközpontok világán, az ebbe a kategóriába tartozik. Az utóbbi időben ráadásul egyre többször hallom, hogy ezeknek a moziknak (főleg vidéken) nehéz teljesíteni a napi két artfilm bemutatását. Ennek oka, hogy manapság a művészfilmek egy-két kópiával kerülnek forgalmazásra, és ezek igen lassan és nehezen tudják végigjárni az ország mozijait.

A magyar gyártású film besorolásához az kell, hogy az alkotás szinte teljes mértékben magyar pénzből és magyar alkotókkal, szereplőkkel jöjjön létre. Ezt még a gyártás megkezdése előtt lehet kérni, az ára jelenleg ötezer forint. Független filmnél azonban előfordulhat, hogy csak a sikeres fesztiválszereplések után kerül moziba, akkor döntik el az alkotók, hogy forgalmazzák, de sajnos utólag ez a besorolás nem igényelhető.

Artbesorolás ezzel szemben bármikor kérhető, akár a mozibemutató után is, folyamatosan, ára húszezer forint, és szükséges hozzá, hogy a besorolást kérő cég vagy alkotó a filmirodában regisztrálva legyen. Nem árt vigyázni, mert ez a folyamat (a cégregisztráció) akár több hónapig is eltarthat! Korábban nagyon könnyen megadták a magyar filmek számára ezt a besorolást, gyakran kapták meg olyan magyar művek, amelyekben volt külföldi koprodukciós pénz (Csudafilm), emiatt nem kerülhettek a „magyar gyártású” kategóriába, máskülönben pedig még kommersz filmként sem állták meg a helyüket. Manapság tapasztalataim szerint már sokkal szigorúbban döntenek!

Amikor a film forgalmazásba került, kell juttatni egy példányt a Nemzeti Filmarchívumnak is! Náluk minden bemutatott magyar film archiválásra kerül.

Végül még egy statisztikai számot is szükséges kérni, aminek a segítségével a forgalmazók figyelemmel kísérhetik hétről hétre a film nézettségi adatait.

Bodza László



Moziforgalmazás 1.

Moziforgalmazás 2.

Moziforgalmazás 3.



vissza  


Hozzászólások



Mit szólsz hozzá? Kiegészítenéd valamivel? Gondolatod támadt?

Hiba, elírás esetén inkább üzenj a szerkesztőségnek.

Ha bejelentkezel, te is hozzászólhatsz!


******

Hozzászólások

# További témák

Egyéb megjegyzések



hirdetés

Hirdetések

# További hirdetések
# Add fel most a hirdetésedet







SDP-SME


PannonScript