hirdetés

hirdetés
Bejelentkezés..

Legutóbb nézted


Kapcsolat az ördöggel

Film Noir régen és ma

Film Noir régen és ma
Egy kis filmelmélet
Hogy a noir valójában műfaj, stílus, irányzat vagy hangulat-e máig eldöntetlen kérdés. Abban biztosak lehetünk, hogy egy olyan bűnügyi történetről vagy gengszterfilmről beszélünk, aminek erős kontrasztok, a fény-árnyék lehetőségeinek végletes kihasználása, nyomasztó atmoszféra jellemzi a képi világát. Ennek az oka, hogy a film-noir a huszas évek, kiszámíthatatlan gazdasági helyzetének kellős közepén született meg, ezért nyomot kellett hagyjon a nagy depresszió a művészeteken. A történetvezetése egyedi, csavaros. Úgy gondolom, hogy a noir a legérdekesebben keletkezett és legkiszámíthatatlanabb műfaj a többinél. Nálam jóval okosabb emberek azt mondják, hogy a noir előkészítette az utat a mai filmeknek.

(Néznivaló a cikk mellé
Hotel Happiness - magyar Film Noir alkotás

A megszállott - magyar, vidám hangvételű alkotás Film Noir stílusjegyekkel)

Szerintem ez a műfaj (?) nagyon érdekes, mert kötött néhány dologban, de ha egy ügyes író és egy talpraesett rendező együtt dolgozik, akkor abból egy olyan film születik, ami ragaszkodik ugyan a fekete film szabályaihoz, de mégis van egy olyan ?deja vu? érzésünk, amikor végignézzük. Ismerek egy ilyen filmet, méghozzá Billy Wilder, ?Alkony Sugárút? c. munkáját. Erről még lesz szó.

Mielőtt bárki azt hinné, hogy a műfaj elintézhető néhány átlagos klisével vagy más néven gag-gel (no meg persze Humphrey Bogart sármos arcélével), az nagyon nagyot téved, tehát nézzünk egy kicsit jobban a sötétség mélyére!

A film-noir romantikus vígjátékok és ugráló musical-színészek közé tört be. Mi köze ennek a sötét, depressziós hangulatnak, a klasszikus hollywood-i elbeszélésmódhoz, a csillogáshoz, a kiszámíthatósághoz? Egyáltalán hogyan lehet, hogy az idealizált, pozitív szereplőnek titulált hölgyek, hirtelen szédítő, romlott boszorkányképekben találnak magukra. A noir megjelenésekor az amerikai filmek most először mernek vakmerőek, és öntörvényűek lenni. Sokkal több van ebben a műfajban, pár dialógusírói bravúrnál és szövevényes cselekménybonyolításnál. Bár a filmeknek volt egy-két nagy akadályuk:

Például a negyvenes években hatalmas cenzúrázások voltak, tehát a filmek kegyetlen tartalmi szabályozásban vettek részt. Nem szerepelhetett a filmben gyilkosság vagy más bűncselekmény, vagy ha szerepelt (és ez nagyon ritkán történhetett meg), akkor az elkövetőnek, legyen az bárki, meg kellett bűnhődnie. Olyan volt ez, amikor egy kisgyereknek nem mutogatják a horrorfilmeket, ugyanígy az embereknek nem mutogatták a bűnt, nehogy erre sarkallják őket. Ezért az írók a cenzúrázás szabályainak szó szerint megfelelő, de a figyelmesebb nézők számára könnyen ?dekódolható? rejtett utalásokat készítettek. Hát biztos, hogy okoztak pár kellemes percet a cenzoroknak! A film-noir készítői kénytelenek voltak kevésből sokat kihozni. Erre kitűnő példa Alfred Hitchcock ?Psycho? c. 1960-as filmje és abban a híres ún. ?fürdőszobai? jelenet. A készítők ügyeltek arra, hogy a nő egyetlen intimebb testrésze se látszódjon. Néhány beállítást lassítva vettek fel és utólag felgyorsították, nehogy véletlen elővillanjon valami nem odaillő. De van még egy példa ugyancsak egy Hitchcock-filmből: az 1946-os Forgószélben elcsattan a filmtörténet leghosszabb, premier-plános csókja. Ez azért volt zseniális, mert a néző fantáziájára bízták azt, hogy mi történik alul.



A film noir nagyjai


Humphrey Bogart
Ő valóságos kultfigura a filmtörténetben. Állandó dohányzása, kalapja, sármos arca, cinikus egysorosai, ravaszsága. Mind-mind olyan okok, amik miatt ő lett a legcoolabb, legcinikusabb magándetektív a vásznon. Ő játszhatta el ugyanis Philip Marlowe-t és Sam Spade-t. Vele a film-noir kifejezés valósággal összeforrott.


James M. Cain és Raymond Chandler
Róluk is csak említést teszek, hiszen mindent és mindenkit nagyon nehéz lenne felsorolni. Ők ketten voltak a legnagyobb forgatókönyvírók. Raymond Chandler alkotta meg Philip Marlowe figuráját, ami örökre megmaradt a filmtörténetben.


John Huston
John Huston nevét csak ?A máltai sólyom? miatt érdemes megemlíteni, de azért azt sem szabad elfelejteni, hogy nem maradt meg ?egynoiros? rendezőként.


Billy Wilder
Az ő nevéhez fűződik az Alkony sugárút, és a Gyilkos vagyok c. filmek. Neki köszönhetjük az első femme fatale-t. Kivételes tehetségű rendező, szakított egy kicsit a noir-os vezetéssel, és egy picit eltért attól, amit a többi rendező és író tett.


Coen fivérek
Itt van az előző generáció! Szüleinkkel egyidős testvérpár, Joel és Ethan Coen számos filmjükben alkalmaztak fekete filmes elemeket. Ilyen film például Az ember, aki ott sem volt és a Véresen egyszerű. Nekik köszönhetjük a Betörő az albérlőm és az Ó testvér, merre visz utad c. filmeket is, de ezek nem film-noir-ok, de megemlítésre méltóak, főleg az utóbbi, mert páratlanul zseniális forgatókönyvvel rendelkezik.


Mérföldkövek a film-noir történetében


A máltai sólyom (1941)

A legelső film-noir. A forgatókönyvet Hammett írta és a John Huston rendezte. Ez a film emelte fel Humphrey Bogart-ot a nagy színészek közé és tette John Huston-t igazi, kitűnő rendezővé. Ez a film alapította meg a noir-t.
A történet egy San fransisco-i magánynyomozóról szól, akit felkeres egy gyönyörű nő és azzal bízza, meg hogy keresse meg elrabolt húgát. Másnap a detektív társát és az állítólagos emberrablót is meggyilkolják és ezzel Humphrey Bogart alias Sam Spade beleveti magát az ügybe. A történet nagyjából ennyi, de mint ?A postás mindig kétszer csenget? esetében is a történetvezetés, egyedi megvalósítás és a szereplőválasztás miatt érdemes megemlíteni.

Gyilkos vagyok (1944)

Az 1944-es Gyilkos vagyok című filmet Billy Wilder rendezte és James Cain írta. Ez a film már tipikus film-noir. Szinte az összes elme benne van, mint például a (femme fatale) és a történet építkezése is noir-os. A film egy biztosítási ügynökről szól. Egy átlagosnak induló nap egy nő vallomását rögzíti a hivatalban. A nő biztosítást szeretne kötni férje ?esetleges? halálára. A férfi nem tud ellenállni a nőnek, megtörik és innen már egyenes út vezet a gyilkosságig.

A postás mindig kétszer csenget (1946/1981)

Ezt a filmet csak megemlítem. A postás mindig kétszer csenget különleges egyedi elbeszélésmódja és megvalósítása miatt érdekes. A film története nem egy durranás. Nincsenek benne csavarok, de ahogyan Tay Gartnett megcsinálta 46-ban az csodálatos!

Alkony Sugárút (1950 - Sunset blvd.)

Az Alkony Sugárút c. filmet minden valamirevaló filmrajongó ismeri. Ez az a típusú film, amit századszor sem un meg a néző. Emlékezetbe beleégő képei, látványvilága. Aki látta a filmet (volt szerencsém) az sosem feledi el azokat a képsorokat, amit Wilder filmre vitt!!! Például ott van az a jelenet, amikor Joe-t kiemelik a vízből. Vagy amikor Norma Desmond, akihez megszállt Joe Gillis, a saját filmjeit nézeti a szegény kis forgatókönyvíróval, és a film alatt Norma felpattan a székből, a vetítőgép sugara pedig megvilágítja őt hátulról. Itt van néhány kép a filmből. Háttérben Joe, a halott forgatókönyvíró, itt Norma a vetítőteremben, ez a két kép pedig abszolút "szánszetbulvárdos"! A dialógusok pedig nagyon cinikusak vagy csak egyszerűen humorosak. Norma és Joe közötti párbeszéd, amikor Joe először találkozik a sötét palota tulaja, aki azt hiszi, hogy Joe a temetkezési ügynök, aki a majmát jött eltemetni: "-Ön vagy Norma Desmond! Némafilmekben játszott, akkoriban nagy volt! -Én NAGY vagyok! A filmek lettek túl kicsik! -Héhé! Ne ordibáljon annyira! Még felébreszti a majmot!"
Billy Wilder parádés szereposztású filmje, csodálatos, elsőrangú alkotás!

A film noir a mai filmekben...

Ez a stílus nem veszett ki a mai filmművészetből. Hatása mindmáig él. Rengeteg film van, ami érintőlegesen, de összefüggnek a noir-ral. Vegyük például David Lynch Mulholland Drive c. filmjét. Vagy esetleg Roman Polanski Kínai negyedét. És persze ott van David Fincher Hetedikje. Most nem pontosan ide tartozik, de ugyancsak Fincher nevéhez fűződik a Harcosok klubja című kultuszfilm is, amit az elbeszélésése és zseniális humora miatt kedvelnek a fanatikusok.

A legújabb film-noir a Kémkölykök-trilógia rendezőjétől Robert Roudrigez-től a Sin City. A film Frank Miller képregénye alapján készült. Ez a film műfajt teremtett. Igazából semmilyen fajtába nem lehet besorolni. Krimi, noir-os elemekkel. Egyébként a film nem véletlen, hogy ezt a filmet a felnőtt-kategóriába sorolták, hiszen ez egy eléggé kegyetlen világban játszódik, kegyetlen figurákkal. A filmről egyébként ódákat lehetne zengeni, mert karakterei, zenéje, látványvilága tökéletes, nem szabad belenyúlni, vagy bármiféle változtatást ejteni rajta! A megvalósítása pedig elsőrangú. A történet nagyon kiszámíthatatlan, mert olyan helyzetekben alkalmaznak olyan kliséket, amikor a néző nem számítana rá. A film három idősíkon játszódik.


::Koenig::



vissza  


Hozzászólások



Mit szólsz hozzá? Kiegészítenéd valamivel? Gondolatod támadt?

Hiba, elírás esetén inkább üzenj a szerkesztőségnek.

Ha bejelentkezel, te is hozzászólhatsz!


570. RCS hozzáfűzése 2012-12-29 21:00:02


régi fájl


569. Estevez atya hozzáfűzése 2012-12-21 23:07:06


Már nincs annyi hátra.
régi fájl


568. Crystalheart hozzáfűzése 2012-06-11 10:29:04


Lehet, megcsinálom, ha lesz rá időm.
régi fájl


567. RCS hozzáfűzése 2012-05-28 15:25:20


Fogalmazd át és kitesszük.
régi fájl


566. Crystalheart hozzáfűzése 2012-05-28 03:30:26


A szövegre ráférne egy átírás, így amolyan iskolai esszé szagú, szóismétlésekkel, túl egyszerű megfogalmazásokkal, rossz szerkesztéssel és felépítéssel.

Amúgy hasznos írás
régi fájl


565. bohemia-u hozzáfűzése 2012-04-19 20:40:15


A modern(ebb) noir stílusú alkotások közül érdemes megnézni a The Grifters (1990). Illetve a napokban néztem meg a Dead Men Don't Wear Plaid (1982) c. filmet Steve Martinnal, zseniálisan figurázza ki a noir filmeket )
régi fájl