Ráadásul most már néhány grammba elfogadható minőségű fullHD-s vagy 4K-s kamerát tudnak építeni. A legújabb drónok pedig már a drónvideósok legnagyobb félelmére is megoldást nyújtanak: nem tudnak nekimenni tárgyaknak, egyszerűen kikerülik őket. De ne szaladjunk ennyire előre. A következőkben az én dróntörténetemet fogom megosztani.

Évek óta figyelem, hogy milyen légi felvételeket lehetne csinálni megfizethető áron. Az elmúlt évek fejlesztései nem nyűgöztek le, számomra túlságosan remegős, döcögős képet adtak a középkategóriás drónok (illetve azok képstabilizátorai). Egészen addig, amíg meg nem láttam az első felvételeket a DJI Phantom 2-ről és a hozzá tartozó Zennmuse H3D stabilizátorról. Nem volt kérdés számomra innentől kezdve, konkrétan ezt a típust akartam beszerezni. Leginkább egyébként azoknak ajánlott ez a drón, akik elsősorban videózásra vesznek ilyen masinát, és csak másodsorban a repülés élménye miatt. Tehát filmesek előnyben.

DJI Phantom 2 drone drón

A drónozás egyébként sokkal többe kerül, mint amennyinek először látszik. Szóval ne nyugtassuk meg magunkat meg azzal az árral, amit a webshopon látunk az első Google találtatnál, nyugodtan számolhatunk kétszer annyi pénzzel, hiszen mire az ember minden kiegészítő kütyüt beszerez hozzá, kétszer annyi lesz a végösszeg.

Mire is lesz szükségünk a DJI Phantom 2-vel való filmezés során? Ezekre:

• DJI Phantom 2 (az eszköz ami repül, de ez önmagában semmi)
• Zennmuse H3D kamerastabilizátor
• pótakkumlátor (ajánlott)
• FPV jeladó
• FPV vevő és monitor
• GoPro + micro SDXC kártya
• SRP BlurFix ND filter
• táska ennek az egész szettnek



DJI Phantom drone drón


Ezek közül egyik sem igazán elhanyagolható, különben valami gikszer lesz. Vegyük sorjába ezeket!

DJI Phantom 2: egy filmezésre kitalált drón, amely akár 25 percet is képes repülni hivatalosan (azonban én nekem még sosem sikerült 16 percnél többet kihoznom belőle. Valószínűleg ez egy kamera és stabilizátor nélkül mért adat).

Zennmuse H3D: Egy 3 tengelyes kamera-stabilizáló rendszer, amely egy igen nagy előnnyen rendelkezik elődjéhez képest: méghozzá azzal, hogy ez működik! A korábbi 2D-s nem igazán. Elhanyagolhatatlan kellék, enélkül nem is érdemes kamerát felvinni a levegőbe. Azt tudni kell, hogy az értéke nagyjából a fele a drón árának. Nem véletlenül. Már a doboza is elárulja, hogy itt valami csodaeszközről van szó (a doboza nagyjából olyan érzést kelt, mintha valami Apple terméket bontanánk fel).

Pótakkumlátor: Soha nem láttam még, hogy valamihez is egy 43 ezer Ft-os akkumulátor kelljen. Na ehhez ilyen kell! Okos akksi, kijelzi a töltöttséget, számlálja a feltöltéseket, lehet rá firmware-t frissíteni, szóval komoly eszközről van szó, nem érdemes eBay-ről az utángyártott változatot beszerezni. Egyrészt tudomásom szerint nem is lehet, másrészt túl nagy érték van a levegőben egyszerre, hogy olcsó kétes eredetű akksikkal kísérletezzünk. Szóval rá kell szánni a pénzt. Ha kint vagyunk terepen, a kit- és a pótakksival 2 x 16 percet repülhetünk.

FPV adó: Ahhoz hogy lássuk, hogy a drónunk mit vesz épp, élő képet kell lesugározni magunknak. A GoPro wi-fije nem megoldás, hiszen 10 méter után elveszíti a jelet. Létezik még egy digitális fullHD-s wi-fis lesugárzó eszköz is, amelyet többnyire nagyobb tévétársaságok engedhetetnek csak meg maguknak, azonban fél millió Ft-tól indul, tehát ezt a verziót is kilőhetjük. A leggazdaságosabb megoldás, ha egy analóg jelet küldünk le a földre magunknak. Ennek nem kell jó minőségűnek lennie, elég ha látjuk a képet a komponálás miatt, a jó minőségű videó úgyis a GoProban lévő memórakártyára rögzül fent a levegőben. Elvileg ha épp valaki hangolja az analóg régi tévéjét, könnyen befoghatja a drónunk által sugárzott képet. Én egy 600mW-s erősségű FPV sugárzót vettem, nagyobb szélben persze ennek a képe is erősen kásásodik, szétesik akár már 50 méteres távolságból is. Lehet kapni 200mW-s erősségű jeladót is, de az már-már szinte használhatatlan, nem ajánlom. Előnye persze, hogy kis méretű (7 gramm), így kisebb drónok is elbírják. Az enyém 25 grammos, ezzel persze lecsökken a repülési időt is, cserébe viszonylag szépen látom a kamera képét folyatosan.

FPV vevő + monitor: Én azt a megoldást választottam, hogy a kettő legyen egybeépítve, hiszen így foglal a lehető legkevesebb helyet. Ráadásul a távirányítóra lehet olyan tartót kapni, amelyet direkt az ilyen típusú monitorok megtartására terveztek. Ez lényegében egy analóg 800x480-as felbontású analóg LCD TV, akkumulátorral. Lehet hozzá kapni erősebb antennákat is, de én ezzel nem foglalkoztam úgysem hiszem, hogy valaha is kirepülök a látóteremből, és erősebbre lenne szükség. Egyébként a gyári antennák közönséges wi-fi antennák, amelyeket a routerekhez is adnak. A monitor akksija kicsit több, mint egy órát bír, ez tökéletesen elég 5-6 felszállásra.

GoPro: a DJI Phantom 2 nem beépített kamerás. Ez azért jó, mert ha kijön egy új GoPro, elég csak a kamerát lecserélni, hiszen jó eséllyel a következő GoPro is ugyanolyan házba lesz beépítve. Én a GoPro 4-est javaslom megvásárlásra. Ennek két változata létezik: a Silver (van kijelzője, de “csak” 2.7K), illetve a Black (nincs kijelzője, de cserébe 4K-s). Azért nem javaslom a 3-as GoPro megvásárlását, mert ezek az extrém kamerák alapból halszem torzítással vesznek fel, ami nem valami szép, így ezeket utólagosan vissza kell görbíteni. Ez olykor 30%-os croppolással is járhat. Ezért érdemes 4-es – vagyis – a nagyobb felbontású GoPro-t választanunk.

SRP BlurFix ND filter: Ez a kis alig 8 gramm súlyú ND filter azért kell, mert ha Nappal szemben repülünk, a napfény interferál a propellerekkel és a videónk egy merő vibrálás lesz. Ha a kameralencse elé rakunk egy ND8-as szűrőt, az kellően megnöveli a GoPro automatikus záridejét, így megszűnik a vibrálás. Drónozás közben fellép még egy ún. Jello-effekt is, amely nagyon hasonlít a rolling shutterre. A kamera alapból körülbelül 1/500-as záridőt használ. Ez olyan gyors, hogy a drón zúgó motorja hullámokat kelt a képen.
Ez az ND szűrő ezt is megszűnteti szerencsére az automatikus záridő lassításával. Kis vacak eszköznek tunic ez az előtétlencse, de sajnos rá kell szánnunk azt a 26 ezer Ft-ot. Ennyibe kerül ugyanis, miután berendeltük az egyetlen amerikai gyártótól, és miután le is vámolták. Nálunk sajnos nem forgalmazza senki.

Táska: ha poggyászként feladjuk a reptéren a drónt, akkor egy merev vázas táskát ajánlok, minden más esetben elég egy puha szövettáska is.

Miután megvagyunk a teljes drónfelszereléssel, érdemes az első felszállás előtt bedugni az USB-kábeljét a drónnak a számítógépünkbe, és befrissíteni a firmware-jét. A hivatalos oldalról letöltött segédprogram segítségével módosíthatunk egy csomó haszontalan alapbeállítást. Például azt, hogy az automatikus hazatérés előtt közvetlenül ne 20 méterre szálljon fel, ha átvette tőlünk az irányítást. Ezt mindenképp írjuk át legalább 40 méterre. A másik a kamera dőlésszöge. Ezt valamiért a gyártó limitálta alig 20°-ra, holott meg a kamera-stabilizátor tud teljesen lefelé is és teljesen előre is nézni, tehát 90° a maximálisan forgatható szöge. Ezt a fölösleges limitációt gyorsan szedjük ki.

Azt mondanom sem kell, hogy esőben, viharban, ködben ne szálljunk fel a drónnal, mert kárt tehetünk benne. Azonban az összes időjárási tényező közül a szél a legveszélyesebb. Én minden felszállás előtt a telefonom időjárás appjában szoktam megnézni az éppen aktuálisan fújó szél sebességét. Ha 10 km/h-nál többet mutat semmiképp nem szállok fel. Ennél erősebb szélben a drón irányíthatatlan, könnyen falnak, fának csapódhat, az ellenkormányzás pedig nem könnyű, nincs is értelme az időjárás elemeivel küzdeni, amikor épp filmet forgatunk.

A helyszín kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy nagy területen kell felszállnunk, hiszen az első néhány méternyi emelkedés vízválasztó, akkor derül ki, hogy tudjuk-e folytatni a repülést, vagy azonnal le kell tennünk a gépet. Én egy legalább 20 méter átmérőjű üres felszállási területet javaslok. Ez azért is fontos, mert ha a gép lemerül és automatikus hazatérésre kapcsol, legyen helye visszatérni. Egy erdőben semmiképp ne szálljunk fel, maximum akkor ha biztosan tudjuk, hogy az akksink 100%-osan fel van töltve és nem szándékozzuk az erdőben teljesen lemeríteni.


DJI Phantom 2 drone drón outboxing kicsomagolás

Felszállás előtt ellenőrizzük a távirányítón, hogy automatikus hazatérés vagy automatikus leszállás módban van. Az előbbi mód esetében automatikusan hazatér a drón ha merül az akkumlátor, a második esetében ott ahol éppen jár, ott rakja le magát az automatika. Nem győzöm hangsúlyozni ennek fontosságát, mindig az adott terepnek megfelelően állítsuk a kapcsolókat, ha nem akarjuk a drónunkat elveszíteni. Sok kárt lehet bennük tenni egy rosszul átgondolt repülési tervvel.

A GoPro-t állítsuk 25p vagy 24p ‘wide’ módra. Nem érdemes 50p-re vagy 100p-re állítanunk a fps-t, hiszen azzal a minőség rovására megyünk, és annyit nem ér a lassítás (a GoPro bitrátája minden fps értéknél ugyanannyi). A ‘wide’ mód azért fontos, mert a ‘medium’ vagy a ‘narrow’ mód szenzor crop módot használ, ismét csak a minőség rovására mennénk. Érdemes még a GoPro menüjében a ProTune menű pontot ‘on’-ra tenni. Itt limitálhatjuk az ISO számot 400-ra, fixálhatjuk a fehéregyensúlyt. Akkumlátor nem szükséges a GoProba, hiszen az USB kábel amellyel rákötjük a drónra, ellátja energiával a kamerát. Egyébként ez a mini-USB kábel küldi ki a kamerából az analóg jelet is.

Ezután csavarozzuk be a kamerát a Zennmuse GoPro tartójába. Ugyan masszívnak tűnik, már-már azt hihetnénk, hogy egy bepattintás is elég, én azonban azt mondom csavarozzuk be, hiszen fő a biztonság. Egy esetleges ütődéstől kieshet a kamera, és akkor jobb ha a drónnal együtt zuhan le, mint külön. Nagyobb a kamera túlélési esélye.

Felszállás után igyekezzünk úgy komponálni a képet, hogy a horizontvonal egyenes legyen, hiszen így valamelyest kiszűrhetjük a halszem torzítást. A felvételek akkor lesznek szépek, ha valami mellett közel elrepülünk. Bár ez veszélyesebb, mint szimplán repülni a magasban.

Miután elkészültünk első felvételeinkkel, jön az utómunka. Ha a hordótorzítást ki szeretnénk szedni, tölthetünk le különböző Final Cut-ba vagy Premiere Pro-ba beépülő plug-in-eket, azonban azok meglehetősen elnagyolt munkát végeznek. Gyorsan visszaállítják a torz képet, de rossz minőségben. Számomra ami a legjobban bevált az After Effects ‘Optics compensation’ effektje. Persze így is van 20-30% veszteség a széleken, de viszonylag szép minőségben csinálja meg a görbe vonalak visszaegyenesítését. A GoPro Hero Silver 2.7K-jából így egy viszonylag használható FullHD-t csinálhatunk. A Black esetében 4K-ból croppolunk, itt kevesebb a veszteség. Én a Silver mellett döntöttem, mivel egy GoPro-t nem csak drónozásra lehet használni, hanem egyéb túra- és kalandfelvételekre is. Így számomra a kijelző megléte fontosabb volt, mint a magasabb felbontás.

Létezik még egy megoldás a hordótorzítás eltávolítására. A GoPro eredileg 2.72mm-es gyújtótávolságú halszem lencsével jött ki. Ezt beleépítik a kameravázba, nem eltávolítható. Azonban létezik egy cég (Ragecam), amelyik azzal foglalkozik, hogy 5.4mm-es GoPro objektíveket gyárt kifejezettek drónozásra. Ezzel elveszítjük a mindent belátó hatalmas teret, az új optikával egy meglehetősen szűk, már-már telés képet kapunk, azoban a vonalak egyenesek lesznek. A GoPro szétszedése azonban nem könnyű, a művelet után pedig elveszti a GoPro az akciókamera jellegét és szinte csak drónozásra tudjuk majd használni. Azzal is számolni kell, hogy az új lencse nem teljesen tudja visszaadni azt az élességet, amit az eredeti gyári objektív, így kissé fátyolos lesz a képe. Ez 2.7K-nál egyáltalán nem feltűnő, 4K-nál is csak kevesen veszik észre. Döntsön ki-ki belátása szerint, én maradtam az eredeti lencsénél, és a digitális visszatorzítás mellett.



DJI Phantom 2 drone drón


Hogy kinek érdemes belevágni a drónozásba?

Mindenképp sok türelem és gyakorlás szükségeltetik hozzá. Hónapok gyakorlása, mire az ember magabiztosan repül. Közel három hónapja használnom a Phantom 2-est, de minden felszállás stresszel jár, hiszen túl nagy érték van a levegőben. Eddig 3 lezuhanásom volt, ebből kettő könnyebb, egy súlyosabb volt. Mindezek ellenére úgy érzem, ez az új hobbim, aminek a varázsa valószínűleg csak nagyon soká fog elmúlni, hiszen olyan képeket lehet rögzíteni így, amelyekre korábban sosem volt lehetőség. Bizonyos esetekben helyettesítheti a kameradarut és a steadycamet is. Ez nem olyan hobbi, amelyet mi mondunk meg mikor akarunk űzni. A körülmények mondják meg, hogy mikor űzhetjük. Ha alábbhagy a szél, kedvező az idő, és adott a jó téma, azonnal mennünk kell, attól függetlenül, hogy van-e más dolgunk. Előtérbe kell helyeznünk a körülmények adta lehetőtséget, hiszen a házimunka megvár, a szélcsend és a naplemente pedig nem. Kicsit hasonlít ez a gyerekvállaláshoz vagy a kutyatartáshoz…


Jurkovics Milán